Egy kicsit összetörte a szívem. Úgy értem, én szívesen lennék vele és nagyra tartom őt, ő meg azért (is) haragszik rám, mert lélegzem. Elszomorít. Talán újra meg kéne halnom? Hogy ő boldog(abb) lehessen?
Másrészt egyre inkább elkeserít ez a számolgatás. Magamba fordulok, felemésztődöm, megőrülök. Még reménykedem, de már megcáfolhatatlan kételyek vesznek körül.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése