Kaptam még egy nap haladékot. Szóval megnézek még néhány szomorú filmet, és már azelőtt bőgni kezdek, hogy a film cselekménye beindulna. Egy kicsit még sajnálom magam. Aztán lassan ideje lesz tovább lépni. Még jól esik szomorúnak lenni, csak az dühít, hogy ő nem bánkódik ennyit miattam. És hogy elveszítem. Elveszítettem. Pedig annyira szeretem, amiért olyan jó ember! Sajnálom.