Elment, ismét egyedül maradtam.
Csak egy apró darabot hagyott itt nekem magából: a leheletét az ajkamon.
A csókja íze már csak emlék, és mégis. Ez az illékony dac majdnem a boldogság. Ő érintett utoljára. Ez a legszebb (ön)tudat.
"és hogy messze vagy, most fojtott illatát is érzem szerelmünknek"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése